Határtalanul! – Romániában és Szerbiában jártunk

Iskolánk hetedikes tanulóinak lehetősége nyílt a tanév során a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága által kiírt Határtalanul! Pályázat keretében külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteik bővítésére, magyarlakta területek meglátogatására.

Az elnyert 2.239.430.-Ft támogatás felhasználásával 2019. szeptember 10-től 13-ig a mai Szerbia és Románia területén tettünk látogatást, 35 tanulóval és 4 kísérő pedagógussal.

A pályázat címe: A Hunyadiak nyomában a Délvidéken.
A Délvidék mindig a magyarság meghatározó helyszíne volt, ahol a végvári vitézeinktől a szabadsághőseinkig számos történelemformáló esemény játszódott le. Itt törtek be a bizánci seregek, itt hódított új területeket Szent László, itt rejtették el a Szent Koronát 1849-ben, mentette meg Európát Hunyadi. Itt találjuk a Zrínyiek és a Rákócziak harcának emlékeit, ide köthető az aradi vértanúink fele és itt vált tengeri hatalommá a magyarság. Az ő útjukat jártuk be a kirándulás során.

A kirándulás előtti héten Szeverényi Éva tanárnő segítségével előkészítő óra keretében felidéztük azokat a történelmi eseményeket, amelyek a Rákóczi emlékévhez és a Hunyadiakhoz kapcsolódtak, valamint segítették a trianoni események megértését.

1.nap
2019. szeptember 10.

Még sötétben, kissé álmosan, hajnali fél hatkor gyülekeztünk az iskola előtt, ahol a csomagok bepakolása után felszálltunk az autóbuszra és elindultunk Erdély felé.

Határátlépést követően felidéztük a Rákóczi szabadságharc délvidéki eseményeit. Aradon megtekintettük a Szabadság-szobrot, majd a Vesztőhelyen elhelyeztük iskolánk koszorúját.

Temesváron a város regényes történelmét kutattuk: Dózsa György kivégzésének feltételezett helyszínét, a református templomot, amely elől kirobbant 1989-ben a romániai forradalom, a Lloyd-sor szecessziós palotáit, a Hunyadi-várat, Klapka szülőházát, a Losonczy teret és számos más emlékhelyet.

Késő este értünk boksánbányai szállásunkra, ahol a finom vacsora után elfoglaltuk szobáinkat.

2. nap
2019. szeptember 11.

Reggeli után Herkulesfürdőre indultunk. A város meleg vizű forrását már a rómaiak is ismerték, fürdőt építettek itt. A később feledésbe merült fürdő a 19. században épült ki újra. Ez időtől kezdve mind több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái.

A Magyarország egykori kincses dobozának számító Herkulesfürdőn gyakori vendég volt a császári pár, Ferenc József és Erzsébet királyné, vagyis Sziszi is. Sétát tettünk a mára jócskán megkopott monarchia-korabeli villák, parkok, zenepavilonok között a gyógyforrásokban gazdag Cserna mentén. Az ezeréves határ hegyeinek koszorúja tövében megbúvó településen sétálva érezhetjük át a legjobban, hogy milyen lehetett az élet e vidéken a kiegyezés és a Trianoni-diktátum közötti fényes időszakban.

Orsova felé haladtunk a határhoz, ahol Kossuth utolsó éjszakáját töltötte magyar földön és ahol a Szent Koronát is elrejtették az 1848/49-es szabadságharcunk után. Utunk során egy kilátóról illetve a buszból megcsodáltuk a Széchenyi István kezdeményezésére szabályozott Kis- és Nagy-kazán szorosok drámai szépségét közútról, majd egy kilátóról tekintettük meg a fenséges látképet.

Betérünk Galambóc felújított várába, amelyet cselszövés miatt Zsigmond király is ostromolt. Az újonnan felújított vár látogatóközpontjának hatalmas üvegfalain keresztül a 6 kilométer szélesen hömpölygő Duna bámulatos látványa tárult elénk.

Este megérkeztünk a szerbiai Székelykevére, ahol a Dani család szálláshelyén két éjszakát töltöttünk el. Házigazdánktól megtudtuk, hogy unokatestvére az a Dani Zoltán, székely származású nyugalmazott ezredes, aki 1999-ben lelőtt egy amerikai gyártmányú lopakodó repülőgépet. Az ő találmánya tette alkalmassá a légvédelmi egységüket egy lopakodó célpont befogására. Büszkén mutatták a vendéglőben a róla készült film angol nyelvű plakátját. Ezután vetélkedőt szerveztünk a Rákóczi-emlékév kapcsán.

3.nap
2019. szeptember 12.

Korán reggel ismét útnak indultunk. Először Szendrő várában járunk, ahol Hunyadi Jánost tartották fogva, majd 1454-ben ő mentette fel a török ostrom alól. és ahol Kinizsi meghalt.A második világháborúban a város német megszállás alá került, a várban lőszerraktárat rendeztek be. 1941. június 5-én egy nagy erejű lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét.

Ezután Nándorfehérvárra látogattunk, megismertük a szerb fővárost. A várban néma főhajtással tisztelegtünk a Nándorfehérvári diadal emlékhelyén, ahol elhelyeztük iskolánk koszorúját.

Zimonyban megcsodáltuk a Hunyadi emléktornyot, amely a magyar Millennium emlékére épült. Innen letekintettünk a Duna és a Száva torkolatára. Ezután a Szent Szávaszékesegyházat és annak magyar vonatkozásait ismertük meg. Hangulatos sétát tettünk a Duna parton.

4. nap
2019. szeptember 13.

Miután elköszöntünk szállásadóinktól, bepakoltuk a csomagjainkat és ismét útnak indultunk. Péterváradra érkezünk, amely Magyarország második legnagyobb erődje volt, ahol Hunyadi is csatázott, amely nem esett el a ’49-es bukás után sem és ahol Rózsa Sándor is raboskodott. Bejártuk a vár alatt lévő katakombák folyosóit, 10 méterrel a föl felszíne alatt.

A már nevében is beszédes Maradékonvárta a csoportunkat a helyben megmaradt magyarság. A szerémségi szórványmagyarság egyik utolsó délvidéki végvárában az 1970-es évek után 4 éve indították újra a magyar bölcsődét és az iskolát. Itt Halász Dániel, a szintén szórványból, az al-dunai székely Hertelendifalváról származó református tiszteletes fogadott bennünket és mutatott be a diákoknak.

Megismerkedésünk után előadtuk a Rákóczi emlékévhez kapcsolódó kis műsorunkat, közösen énekeltünk, majd a következő Wass Albert idézettel búcsúztunk vendéglátóinktól:

“Nézd ezt a fát. Látod a sok falevelet rajta? Mindegyiknek, még a legkisebbiknek is van mélyen lent a földben egy kis hajszálgyökerecskéje, mely élettel látja el. Ősszel lehull a levél, igaz. Minden ősszel lehull. De annak a kis hajszálgyökerecskének a jóvoltából visszatér újra minden tavasszal. Ha azonban a gyökérszál pusztul el ott a föld alatt, a levelecske nem tér vissza többé, s idő múltával elpusztul a fa is. Mert a gyökérben van az élet, érted? Aki pedig elmegy, nem viheti magával a gyökereket. S akinek nincs gyökere, az elvész. Sok magyar veszett el így, nagyon sok. Gondolj a gyökérre!”

Az Erdélyben és a Vajdaságban, Szerémségben tett kirándulás életre szóló élménnyel gazdagított bennünket, gyermekeket, kísérőtanárokat egyaránt. Gyönyörű természeti és történelmi emléket láttunk, rengeteg új ismeretet kaptunk, betekinthettünk mindkét országban a külhoni magyarság mindennapjaiba, lehetőség nyílt a velük való személyes beszélgetésre is.

Élményeink erősítik bennünk a nemzeti összetartozás érzését. Köszönjük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával négynapos „A Hunyadiak nyomában a Délvidéken” című osztálykirándulásunk megvalósulhatott.

Rendhagyó értékelő óra a Nemzeti Összetartozás Napján (video)