Termesztési értéke
Közepes időpontban fakad és virágzik, későn zsendül és érik.
Cukorgyüjtő képessége jó, bogyói jól aszúsodnak. Lisztharmatra, rothadásra, téli fagyra és a szárazságra érzékeny.
Erős növekedése, valamint nagy termőképessége miatt a termőegyensúly beállításra ügyelni kell.
Bora fajtajelleges, illatos, testes, kemény, de finom sávú, több éves érlelésre alkalmas.
Magas beérési mustfoka alkalmassá teszi természetes cukrot tartalmazó félédes, vagy édes, Tokaj-hegyalján szamorodni, illetve aszú borok készítésére is.
Származása, elterjedése
A híres Debrői Hárslevelű ma az egész világon ismert. A kedvező klimatikus viszonyok már több száz évvel ezelőtt is virágzó szőlőkultúrát tettek lehetővé. Természetesen, a híres debrői borokat megkóstolhatjuk a falu pincéiben.
Kialakulása nem ismeretes, valószínűleg magyar eredetű fajta. A természetes, rendszer szerint: Convarietas pontica, subconvarietas balcanica. Termesztésének kezdete a XVIII. századra tehető. Legnagyobb jelentősége Magyarországon van, de a környező országokban is ismerik és kisebb-nagyobb mértékben termesztik is. Flazánkban Tokaj- Hegyalja egyik fő fajtája, de igen jelentős a szerepe az Egri-Borvidék Debrői körzetében. Megtalálható még a Mátraalján, Somlón és Villány-Siklóson is. Összesen mintegy 3.000 ha-on termesztjük.
Csak klónjai szaporíthatóak, illetve telepíthetőek, melyeket Tarcalon, Pécset és Kecskeméten a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetekben állítottak elő.
Előállítása
FELJEGYZÉS
A Debrői Hárslevelű borfajtának a hagyományos minőségben történő előállításáról
I.
Előállításának története
Amikor 1925-bén a Kompolti Állami Béruradalom pincészetének vezetését és a debrői, mintegy 30 kt Holdas szőlészetének felügyeletét átvettem, utóbbiban mindössze egyetlen tőke hárslevelű volt található. Ez azért volt hátrányos, mert az ugyancsak az uradalomban Tartozó Debrő melletti sáfrányosi szőlőből származó hárslevelű alapanyagunk – amely a debrőinél jóval kedvezőtlenebb fekvésben volt, kitűnő alapanyagnak bizonyult Feltehető volt tehát, hogy ez az anyag a jó fekvésű debrői szőlőkben még csak javulni fog.
Elhatároztam tehát, hogy hozzálátok a hárslevelűnek Debrőn történő nagyirányú telepítéséhez és egyben felettes hatóságomnál a Muscat Ottonel telepítését is szorgalmaztam, hogy arra az esetre, ha kedvezőtlen évjáratok következnének be, az illat- és zamatanyag, alig érezhető, de mégis természetesnek ható pótlásáról megfelelő módon gondoskodhassam.
Szükségesnek tartottam továbbá a Hárslevelű pinceképessé tétele érdekében még a kisnánai, mintegy 12 kat. holdat kitevő szőlőből a Furmint, Rajnai Rizling és piros Tramini fajtákat is bekapcsolni, ugyancsak gyengébb évjáratok esetén a Muscat Ottonel-nél mondottaknál fogva.
II.
A „Debrői Hárslevelű” borféleség előállításának módszere és elterjedési mértéke
Fentiekből adódóan az iskolázatlan sáfrányosi, majd később debrői hárslevelűt szakszerűen és okszerűen továbbkezeltem, iskoláztam, Kedvezőtlen évjáratokban, amikor az illat- és zamatanyag az alapanyagban nem volt megfelelően kifejlődve, fenti fajtákhoz nyúltam hozzá. Így a túlérésben lévő Muscat Ottonel-ből – évjáratoktól függően- mintegy 5-8 %-ot adtam hozzá. Lényeges, hogy ez a fajta túlérésben legyen, mert csak így biztosítja a finom, diszkrét jelleget, nem túlérett állapotban ugyanis oly erős illatú, hogy minden mást eltakar és az alapanyag jellegét veszélyesen, megváltoztatja, amely semmiképpen sem lehet cél. A Muscat Ottonel-en kívül ugyancsak illat- és zamatanyag évjáratonkénti pótlása végett kb. 4-6% Piros Tramini fajta új borát adtam még hozzá. A bor karakterének javítása alapvetően az Olaszrizling fajta 16 – 20 %-ban való” részarányával volt elérhető. Ily módon az idegen fajták arányos gyenge évjáratokban sem haladta meg a 26-27 %-ot, míg ó évjáratokban teljesen mellőztem azokat.
Mindenkori célom és törekvésem – amely az igényes piac ízlésével esett egybe – az volt, hogy a Debrői Hárslevelű legalább 13. M-os és legalább 3 súlyszázalék cukrot érjen el. Ezt a fenti módszerekkel és a szüret helyes időpontjának belátásom szerinti kijelölésével és megválasztásával mindig sikerült elérnem.
Ilyen körülmények között az igényes borkedvelő közönséget évről-évre teljesen azonos minőségű Debrői Hárslevelűvel láthattam el és megítélésem szerint ez az állandó standard – minőség járul hozzá elsősorban e borfajta közkedveltségéhez, sőt külföldi térhódítások is. Az igazi szakértő borászok szerint is, a barackvirág és pergetett méz illata és íze volt jellemző, mely jelleget mindvégig sikerült a borban megőrizni.
Ily módon 1926-tól kezdve évente mintegy 2000 hl. Standard minőségű Debrői Hárslevelűt hoztunk forgalomba és budapesti, iskola utcában lévő borlerakatunk útján, melyből a fővárosi tehetősebb körök, luxus-szállodák és éttermek vásároltak a legnagyobb részben.
Tekintve, hogy kompolti pincénk befogadóképessége csak 4000hl. Volt így a mutatkozó Debrői Hárslevelű feleslegünket minden évben átadtuk a budafoki Állami Pincegazdaságának, amely ezt a borfajtát főleg külföldön forgalmazta, természetesen hasonló név alatt Noha, mint állami intézmény, semmi pénzt nem költöttünk propagandára, még az árak emelése ellenére sem csökkent, sőt növekedett vásárlókörünk.
III.
Javaslatok a Debrői Hárslevelűnek hagyományos minőségben történő előállítására
A jelenlegi Hárslevelű még csak meg sem közelítheti a régi minőséget Ennek oka többek között az, hogy a szőlőgazdaságnak minden áron teljesítenie kell mennyiségi tervét, ami feltétlenül a cukorfok és így a minőség rovására megy. Első javaslatom tehát az, hogy a szüretet általam meghatározandó időpontban hajtsák végre, tekintet nélkül arra, hogy így kevesebb lesz a termés. Szükség esetén nem szabad visszariadni a gazdaság tervmódosításától sem.
Nem utolsó sorban említem az idegen Muscat Ottonel, Tramini, Olaszrizling szőlőfajták, mint illat- és zamatanyag pótlóknak a szükséges voltát.
Minthogy ezen szőlőfajták maximálisan 25 – 26 %-ban lennének képviselve az alapanyagban, ez nem jelentene különösebb költséget és gondot Hangsúlyozni kívánom, hogy ezen szőlőfajtákra nem minden esetben és minden évben lenne szükség, termelésűk azonban minden évben kívánatos volna, mert alkalmazásuk szükségességét csajt utólag lehet megállapítani.
A bor két éves korában éri el a fejlődésének tetőpontját, amikor is palackozva forgalomba hozandó.
Amint látható tehát a Debrői Hárslevelűnek a hagyományos minőségben való fejlesztéséhez semminemű gép- vagy épület-beruházás nem szüksége. A szőlő rendelkezésre áll, a kellő szakértelem és szakmunkásgárda nem kevésbé.
Az a követelmény, hogy a kompolti pince egy kis részének 1853-ban történt beomlásának újjáépítése, amely feltétlenül szüksége, nem tekinthető beruházásnak, mert az az állagfenntartásnak szerves része. Ha az állagot 1945 óta fenntartottuk volna, úgy ez nem következett volna be.
Kompolt, 1957. április 25.
Rácz Pál sk.
pincemester
Alaktani jellemzői
Erős tőkét, közepes számú, mereven álló hajtásokat nevel. Vesszői vastagok, világosbarnák, középhosszú ízközűek.
Vitorlája fehéren nemezes, világos sárgászöld.
Levele közép-nagy, kerekded, vagy vese alakú, alig tagolt, többnyire ép, a Furmintnál világosabb színű, kevésbé hólyagos, alig fényes, zsíros.
Vállöble szabálytalan U alakú. Levélszéle csipkés, erezete zöld, fonáka kissé gyapjas.
Fürtje nagy, hosszú (40-50 cm), hengeres, laza, a vége gyakran villásan elágazik.
Fürt átlagtömege 200 g. Bogyói inkább kicsik, gömbölyűek, lédúsak, savasak.