Aldebrő község Önkormányzati Képviselőtestületének
7/2002.(V.24.) ör. rendelete[1]
Aldebrő község
Helyi Építési Szabályzatáról
Aldebrő község önkormányzatának képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16.§., valamint az épített környezetet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 7.§.(3) c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
1.§.
A rendelet hatálya
(1) A rendelet Aldebrő egész közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt-, építményrészt-, épület együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezései szerint szabad, figyelembe véve az országos érvényű rendelkezéseket és hatósági előírásokat is. ( főbb jogszabály e rendelet alkotásakor: 1997. évi LXXVIII. Sz. Tv. – Ét. -, a 253/1997.(XII.20.) Korm. sz. rendelet – OTÉK -, az 1999. évi CXV. Tv. Az Ét. módosításáról)
(3) A rendelet a területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
(4) E rendelet mellékletét képzik a T-5M, T-6M sz. szabályozási tervek, melyek e rendelettel együttesen alkalmazandók.
2.§.
Az építési engedélyezés általános szabályai
(1) Az engedélyhez kötött munkák körét külön jogszabály tartalmazza (jelenleg: 46/1997.(XII.29.) KTM. sz. rend.).
(2) Ezen rendelet az előbbieken túlmenően az engedélyköteles munkák körét nem bővíti.
(3) Az építési engedély-kérelem mellékleteinek körét e rendelet nem bővíti.
3.§.
A külterület terület- felhasználása
( A közigazgatási terület „0”-ás helyrajzi számmal kezdődő földrészletei tartoznak a külterülethez. A külterület beépítésre nem szánt terület. Az ettől való eltéréssel foglalkozik a 3.§. és 4.§.)
(1) A külterület szántó legelő, gyep, szőlő, rét, kert, gyümölcsös, nádas, fásított terület, halas tó művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület. Ezen felül közlekedési, közmű, vízügyi, egyéb különleges terület, erdő és beépítésre szánt terület is található a külterületen.
(2) A külterületből belterületbe vonásra szánt terület a Rózsa út. északi folytatása.
(3) A külterületen beépítésre szánt terület a majorok, továbbá az ez után létesítendő gazdasági területek (utóbbiak helyét a terv jelöli, de nem kötelező erejűen).
(4) A közlekedés, a közmű, a vízügyi és egyéb területek előírásait lásd a 10.§., 11.§., 12.§.-nál.
(5) A termőföldet használó – választása szerint – köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.( 1994. évi LV. Tv. 36.§.)
(6) Erdő területen való létesítés az OTÉK 28.§.-a alapján engedélyezhető. Az engedélyezésbe az Állami Erdészeti Szolgálatot be kell vonni.
4.§.
A külterület létesítés szabályai
(1) A mezőgazdasági területen az OTÉK 29.§. szerinti építmények létesíthetők, kivétel a belterületi mezőgazdasági terület.
(2) Az előbbi területen 720 m2 és az alatti területű földrészlet kialakítása tilos.
(3) A mezőgazdasági területen elsősorban mezőgazdasági telepek létesíthetők (növénytermesztés, állattenyésztés, terméktárolás, feldolgozás létesítményei)
(4) A mezőgazdasági telephez telek alakítandó ki. A terület kiválasztása előtt elvi építési engedélyben kell tisztázni a létesítés feltételeit, követelményeit stb.
(5) A mezőgazdasági telepek közútról vagy magánútról legyenek megközelíthetőek, víz-, és elektromos energia ellátásuk megoldandó (OTÉK 33.§.). Az előbbiek létesítése az építtető feladata.
(6) A mezőgazdasági telepek építési engedélyezésénél az érintett szakhatóságok hozzájárulása szükséges (pl. vízügyi, egészségügyi, állategészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, útügyi, növény- egészségügyi, talajvédelmi stb.)
(7) Új telephelyre beépítési terv készítése írandó elő (az első építési engedélyezéskor)
(8) Nem mezőgazdasági telep követelményeit lásd a 8.§.-ban.
(9) A termőföld más célú hasznosítását a Körzeti Földhivatal kérelemre engedélyezi.
(10)A homokbánya tavak és környéke pihenőparkként használandó. A területen az OTÉK 27.§. szerinti létesítmények (pl. vendéglátó épület) helyezhetők el. A vasútvonal közelsége miatt a balesetvédelem előírásai betartandók.
5.§.
A belterület felhasználása
( A belterület az igazgatási területnek nem „0”-val kezdődő helyrajzi számú földrészletekből áll. A belterület zöme beépítésre szánt terület, kivétel a közlekedési, közmű, a zöld és egyéb területnek a belterületbe eső része.)
(1) A belterület terület-felhasználási egységei:
– lakóterület
– településközponti vegyes terület ( intézmények területe)
– mezőgazdasági terület ( belterületbe eső része)
– különleges terület ( temető)
– zöldterület
– egyéb terület (belterületi része),
– vízgazdálkodási terület
(2) Az egyes terület- felhasználási egységek területén elsősorban a jellemző felhasználás engedélyezhető, de az OTÉK szerint is megengedhető létesítés nem tiltott (részleteiben lásd az egyes terület- felhasználásnál).
6.§.
A lakóterület
(1) A lakóterület egységesen falusias lakóterület az OTÉK 14.§.-a szerint, ezen belül külön építési övezet nincs.
(2) A lakótelek kialakult méretein változtatni az új építés során lehet. A több helyrajzi számon szereplő lakótelek egy helyrajzi szám alá vonandó az új építési engedélyezési eljáráskor.(pl. kertek)
(3) Új lakótelek kialakítása a környezetben kialakult méretekkel, vagy annál nagyobb méretekkel engedélyezhető
(4) A beépítési mód- a kialakulttal egyezően oldalhatáron álló. Az oldalhatár kedvezőtlen tájolású vagy a kialakult szerinti Az új épület az oldalhatár szerinti telekhatáron helyezhető el, ”csurgó” távolság nélkül. Saroktelken, szabadon álló beépítés.
(5) Előkert 5 méter, vagy a szomszédos – kialakult – méret szerint. Előkertben építmény nem helyezhető el. Előkert nélküli, utcai telekhatáron álló építés esetén az utcai ablak könyöklő magassága a tereptől min. 1,5 m legyen.
(6) Oldalkert: Az OTÉK 35.§. szerinti. Minimum 4,0 m-es oldalkert lehet, ha
– a benapozás megoldott
– a tűzvédelem feltételei kielégíthetők ( tűzveszélyességi osztály, tűzállósági fokozat)
– egyéb, az érintett épületekre nézve káros hatás az új épület létesítése kapcsán nem jön létre (pl. alapozási, vízelvezetési, közművesítés, karbantartási probléma nem állhat elő.)
Az oldalkert előbbi méretén belül építmény nem létesíthető, de a meglévő újjáépíthető.[2]
(7) Hátsó kert: Legkisebb mérete az OTÉK szerinti, melyben építmény nem helyezhető el, kivétel a talajszint alatti szennyvíz,- trágyatároló, illetve az állattartási rendelet szerinti épületet.
(8) Építménymagasság: Az építmény- magasság a kialakultnak tekinthető, szomszédos, megmaradó épületével legyen azonos, de ettől +/- 1 m-es eltérés megengedett, (max .4,5 m)
(9) Magastető kötelező: A tetőgerinc- irány a szomszédos, kialakult, megmaradó épületével legyen azonos. (útra merőleges)
(10) Beépítettség: Az OTÉK 25.§. szerinti. A legkisebb zöldterület 40%. A szintsűrűség 0,5.
(11) Melléképület létesítése: A főépületével azonos beépítési módban telepítendő. A tető magastető, a tetőhajlása, fedése a főépületével legyen azonos. Oldalhatáron álló falában nyílás nem létesíthető Állattartó épület a helyi állattartásról szóló rendelet szerint létesíthető az előzőek betartása mellett Árnyékszék létesítendő, ha az épületben nincs WC berendezés.
(12) Utcai kerítés létesítése: (OTÉK 44.§.
– legalább utcai kerítés létesítése kötelező minden teleknél
– továbbá telkeket elválasztó kerítés létesítése kötelező a gazdasági udvarral bezárólag
– az utcai kerítés magassága, kialakítási módja a szomszédos, kialakult, megmaradó kerítéshez igazodjék
– az utcai kerítés magassága kb. 1,5 m magas áttört kialakítású legyen, ettől esetenként és a környezetre is tekintettel el lehet térni (pl. tömör falazott kerítés)
(13) A belvízveszélyes telkekre való újbóli építésnél fokozott gondossággal és biztonsággal kell tervezni-kivitelezni. (Süllyesztett garázs, pince nem javasolt, helyes padlószint meghatározás és alapozási mód megválasztása, fokozott állékonyság biztosítása szükséges, stb.)
(14) A Rózsa és Ifjúság úti lakótelkek beépítése: oldalhatáron álló, 5 m-es előkert, 4,5 m-es építménymagasság, 30%-os beépítettség, útra merőleges magastető- gerinc irány.
7.§.
Település központi vegyes terület
(Vegyes területbe sorolt esetünkben az egyes intézmények és környékének telke, így pl. községháza, művelődési ház, iskola, óvoda, posta, orvosi rendelő, rk. Templom, takarékszövetkezet)
(1) A vegyes területen elsősorban a jellemző felhasználás van megengedve.
(2) Elő, -oldal, -hátsó kert a beépítési mód függvényében az OTÉK 35.§-a, illetve a kialakult szerinti, de legalább biztosítani kell a telepítésnél a benapozást, a tűzvédelmet. A beépítettség az előbbiek függvénye, de ezt egyéb állami (országos) előírás is megszabhatja. (pl. iskola, óvoda esetében)
(3) Az építménymagasság, tetőidom, az építészeti megjelenés igazodjék a környezet kialakultnak mondható képéhez ( max. 4,50 m). Csak magastető építhető.
(4) A kerítés el is hagyható, de ha készül, igazodjék a szomszédos, kialakult állapothoz.
(5) Melléképület létesítése kerülendő. Ha épül, a beépítési mód, a tetőhajlás,- fedés a főépületéhez igazodjék.
8.§.
A gazdasági terület
(külterületi)
(1) Elhelyezhető funkciók az OTÉK 18.§., 19.§., 20.§.-a szerintiek.
(2) A külterületi gazdasági javasolt helyét a terv jelzi. Ettől való eltérő telepítés is lehetséges.
9.§.
A különleges terület
(Esetünkben ide tartozik: a temető, a sportpálya)
(1) A temetők:
– A temető kialakult.
– A temetőkre rendezési terv készítendő.
(2) Sportpálya: (külterületi pihenőparkban)
Sportcélra használandó a terület. Kialakítását terv alapján kell megvalósítani.
(3) A HRSZ 0152/1 bányatelek területén a létesítés, a művelési ág megváltoztatása a bányászat megkezdéséig tilos. A bányászat befejezése után a területet rekultiválni kell. ( A rekultivációt a bányászatot végző köteles elvégezni saját költségén.)
(4) A HRSZ 063 különleges (honvédelmi) terület. Más célra nem használható. A környezetében való létesítéshez Honvédelmi Minisztériumi engedély szükséges.
10.§.
A közlekedési és közmű terület
(bel,- és külterületi)
(1) A közlekedési területen a közlekedést szolgáló létesítmények és a közművek helyezhetők el. Ahol erre lehetőség van, fásítás-gyepesítés javasolt. Egyebekben az OTÉK 26.§. 3. pontja szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A belterületi utak meglévő szélességükkel megtartandók.
(3) A belterületi utakra rendszeresen, a változó igények alapján, forgalomtechnikai terv készítendő.
(4) A gyalogos forgalom részére lehetőleg minden belterületi úton járda létesítendő, legalább az egyik oldalon.
(5) Álló gépjárművek részére saját vagy közterületen parkolót vagy (vagy tárolót) kell létesíteni az OTÉK 42.§. előírásai szerint. A parkolás megoldását az építési engedélyezésnél kell előírni. Állami közúti parkoló létesítéséhez útügyi hatósági engedély beszerzése szükséges. Községközpont, temető, piac részére közterületi parkoló létesítendő.
(6) A külterületi utak községi utak.
(7) 2417, 2420 sz. forgalmi út külterületi szakasza mentén 50-50 méteres védősáv alakítandó ki, melyben a létesítés a létesítés útügyi hatósági és egyéb – az adott esetben szükséges – hatósági engedély alapján lehetséges. (a közlekedést szolgáló létesítmény javasolt csak)
(8) Az egyes építési telkek megközelítésére szolgáló közút vagy magánút létesítése az építtető feladata. Ha közérdekű is a létesítése, a helyi önkormányzat is közreműködhet a létesítésben. Ennek feltételeit külön egyezségben kötelesek rögzíteni. Helyi önkormányzati rendelet készítendő ara az esetre, ha kizárólag az önkormányzat létesít utat és/vagy közművet, melynek költségeit hozzájárulásként kiveti az érintett ingatlanok tulajdonosaira. (Rózsa u., Ifjúság u.)
(9) Igazgatási területen lévő hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(10) A külterületi közművek védőtávolságait a szolgáltató (tulajdonos) állapítja meg. Ilyen közművek közelében történő létesítéshez a közmű tulajdonos engedélyét is be kell szerezni (pl. villamos,- gázenergiavezeték, hírközlési vezeték, víz,- szennyvízvezeték, csapadékvíz hálózat stb.) A védőtávolságon belül a létesítés tilos vagy a közműtulajdonos feltételei szerinti legyen.
(11) A vasút külterületi szakasza mentén 50-50 m-es sávban a létesítés tilos!
(12) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 39.§.-a betartása mellett engedélyezhető. A beépítési mód: szabadon álló, az építmény-magasság, a tető-előírás a szomszédos övezetével megegyező. Minden esetben szükséges az építésügyi hatósággal egyeztetni ha közterületen építményt akarnak elhelyezni.
11.§.
A zöldterület
(1) Belterületi zöldterületek:
HRSZ 337/18, 386-399, a Rózsa u. északi végénél, a Sport út környékén, a Vörösmarty út két oldalán, a külterületi pihenőpark.
Korlátozott használatú: a temető
(2) A belterületi zöld területeket állandóan fenn kell tartani. Az út menti területsávot az érintett tulajdonosokkal kell karbantartani.
(3) A zöld területen az OTÉK 27.§. szerinti létesítmények engedélyezhetők.
(4) A külterületi új és meglévő mezőgazdasági és gazdasági telepek mentén legalább 20 m széles intenzív védő zöldsáv létesítendő (a tulajdonosok feladataként)
(5) A külterületi erdők kezelése a vonatkozó előírások szerinti.
12.§.
Egyéb terület (vízgazdálkodási terület)
(1) A belterületre vízrendezési terv készítendő. Ennek során tisztázni kell a belterületi árkok, gödrök szerepét. Ez alapján ezek kiépítése vagy átalakítása és karbantartása a tulajdonos feladata.
(2) A belterületi utak kiépítésével vagy korszerűsítésével egyidejűleg meg kell oldani a csapadékvíz elvezetést. (pl. nyílt árkokkal)
(3) A vízügyi szabályozási szélességben építmény, fa nem helyezhető el.
13.§.
Környezetvédelem
(1) Helyi védelem alá vonandó:
– Római katolikus templom
– Grassalkovich u. 2, 5 sz.
– Vörösmarty u. 1, 2, 9 sz.
– Árpád u. 1, 51 sz.
– Arany J. u. 1 sz.
– József A u. 2 sz.
(2) A helyi védelem megvalósítása
– az épület nem bontható el
– átalakítása, használata a korábbi állapot szerinti legyen
– engedélyezési terve kibővíthető történeti kutatással, fotó-dokumentációval, stb.
– az építési költségek viselésében a község is részt vállalhat!
(3) A keletkező szennyvizeket a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt tárolóban kell tartani, ahonnan rendszeresen el kell szállítani a hatóságilag engedélyezett helyre. Ha az épületben nincs WC, árnyékszék létesítendő zárt pöcegödörrel a lakóépülettől min. 10 m távolságra. Nyílt árokba szennyvíz nem vezethető.
(4) A keletkezett háztartási hulladékot rendszeresen össze kell gyűjteni és elszállítani a szeméttelepre. (Feldebrőre) Tilos hulladékok illegális lerakása és égetése. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. A veszélyes hulladékok, melyek körét a mód. 102/1996.(VIII.12.) Korm. sz. rend. 2. sz. melléklete határozza meg, környezet-szennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről, ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (bele értve a lakosságot is) kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevőnek a kezelésre vonatkozó jogosultságáról.
(5) A veszélyes hulladék az igazgatási területen nem helyezhető el. Az ilyen hulladékot a veszélyes hulladékkezelésre vonatkozó előírás szerint kell kezelni, tárolni, elszállítani, nyilvántartani.
(6) Az igazgatási területen olyan létesítmény, amely a környezetét bármely módon szennyezheti, csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthető. Fentiek vonatkoznak a már meglévő létesítményekre is, illetve az ilyen jellegű rendeltetés-változtatásra is.
(7) Zajterhelési határértékek az egyes terület-felhasználási egységekre előírtaknál nagyobbak nem lehetnek. Ez vonatkozik a már meglévő létesítményekre is.
(8) Be kell tartani az e tárgyú helyi rendeleteket is ( pl. állattartás, temető, közterület-használat)
14.§.
Építésjogi követelmények
(1) A beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el, kivétel a közterületi, zöldterületi építés.
(2) A telekalakítás szabályait az Ét. 23.§.-a tartalmazza.
(3) A telek beépíthetőségének feltételei közül az út, a vízellátás és az elektromos energia közmű létesítését az építési hatóság a telekalakítás engedélyezése során köteles előírni. Az e szerinti létesítés időpontját egyéb jogszabály alapján kell meghatározni.
(4) Egyes telekalakítás engedélyezésénél az engedélyező egyéb kikötéseket is tehet, mely ezen helyi építési szabályzatban nem szerepel. Ilyen előírás lehet, pl. különálló melléképület létesítésének megtíltása, állattartás megtiltása, más beépítési mód előírása.
(5) Elővásárlási jog illeti meg a község önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok megvalósítása érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén (Ét.25.§.) Ezt a községnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. (Arany J. u. 16 sz. HRSZ 401)
(6) Építési tilalom alatt áll: HRSZ 401 (Arany J. u. 16. sz.)
(7) A tilalmat az építési hatóság az érintettekre vonatkozóan határozattal rendeli el. A határozat jogerőssé válása után a község köteles a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(8) A tilalom alatt álló ingatlanon az Ét. 22.§.(2) pontja szerinti építési munka engedélyezhető.
15.§.
Kapcsolódó rendeletek
(1) E helyi építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni. (ld.13.§.)
(2) Készíthető és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:
– parkolási rendelet az OTÉK 42.§.10 pontja alapján
– útépítési és közművesítési hozzájárulás szóló helyi rendelet az Ét. 28.§. 2 pont alapján
– állattartási rendelet
– közterület-használati rendelet
– temetésről és temetőkről szóló rendelet
16.§.
Záró rendelkezés
(1) Ez a rendelet 2002. július 1.-én lép hatályba.
(2) A rendelet kihírdetéséről, a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.
(3) Aki e rendeletnek a környezetvédelemre vonatkozó 13.§. (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat megszegi – amennyiben törvényben, vagy más magasabb szintű jogszabályban meghatározott bűncselekményt, vagy szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.[3]
(4) Építési bírság vethető ki az engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő építés miatt vonatkozó rendelet alapján (jelenleg a 43/1997(XII.29.) KTM. sz. rend.)
Aldebrő, 2002. május 23.
Farkas László Márton Gulyás Imre
Polgármester körjegyző
Záradék:
E szabályzatot, valamint a szabályozási tervet készítette:
Dr. Veres Zoltán
Okl. építészmérnök, műszaki doktor
Vezető építésztervező (É1-10-03/10-0026)
Vezető településrendező(TT1-10-0026/2001)
Építész igazságügyi szakértő (3505)
Záradék:
Hirdetőre kitéve: 2002. május 24.
Gulyás Imre sk.
körjegyző
Felülvizsgálva, hatályos: 2011. szeptember 2.
Gulyás Imre sk.
Körjegyző
Településszerkezeti tervet elfogadó határozat száma: 64/2002.(V.23.)
[1] A rendelet címét pontosította a 17/2003.(XII.19.) ör., hatályos 2003. dec. 19-tól.
Eredeti elfogadás időpontja: 2002. május 23.
Kihirdetés időpontja: 2002. május 24.
[2] Módosította a 8/2011.(IX.1.) rendelet, hatályos 2011. szeptember 2.-től. [3] Módosította a 3/2007.(III.9.), ör., hatályos 2007. március 9.-től